Szemléletformálás vs. valóság: miért nem csökkent a menzai hulladék?

Szemléletformálás vs. valóság: miért nem csökkent a menzai hulladék?

Waste management 215 (2026) 115426

Megjelent tanulmányunk a Waste Management folyóiratban, amelyben azt vizsgáltuk, csökkenthető‑e az iskolai ételpazarlás egy szemléletformáló kampánnyal. A kutatás 10 budapesti iskola ebédeltetésére terjedt ki, összesen 52 421 elkészített menü adatával. A mérések két, egymást követő év tavaszán, két 10 napos időszakban zajlottak; a második évben négy intézményben figyelemfelhívó kampány is indult (nyomtatott anyagokkal, videókkal és QR-kódos online „ételhulladék‑követéssel”).

Az eredmények alapján átlagosan 103 g étel maradt a tányéron fogásonként, ami a felszolgált étel kb. 32%‑a. Emellett a megfőzött étel jelentős része „felszolgálatlan” maradt (például hiányzások és előrerendelt, de át nem vett adagok miatt), és a teljes keletkező veszteség a vizsgált időszakban összességében nagyságrendileg a megtermelt étel felét tette ki. Bár sok diák elérhető volt a kampány üzeneteivel (különösen a nyomtatott anyagokon keresztül), a kampány nem okozott statisztikailag kimutatható csökkenést az élelmiszer‑hulladék mennyiségében.

A tanulság egyértelmű: a „tudom, hogy fontos” még nem garantálja a viselkedésváltozást. A jövőben várhatóan interaktívabb bevonásra, ösztönzőkre és a menza működését érintő, gyakorlati (rendszerszintű) megoldásokra is szükség lehet ahhoz, hogy az ételpazarlás ténylegesen csökkenjen.

A tanulmány az alábbi linken elérhető:

https://doi.org/10.1016/j.wasman.2026.115426

A kutatás az NKFIH támogatásával valósult meg (PD 142198).

Dr. Bittsánszky András