Az Antibiotics folyóiratban megjelent tanulmányban az InDeRe Élelmezéskutató Intézet és az Állatorvostudományi Egyetem kutatói 2019–2024 között magyarországi iskolai konyhák rutinszerű felülethigiéniai adatait elemezték. A vizsgálat során 8412 törlőmintát vettek, amelyek közül 8407 volt számszerűen értékelhető, és a teljes aerob mezofil csíraszámot redoxpotenciál‑alapú gyorsmódszerrel határozták meg. A 250 CFU/100 cm² higiéniai küszöbértéket alkalmazva a minták 12,4%-a bizonyult nem megfelelőnek, vagyis átlagosan minden nyolcadik felület túllépte a határértéket. A nem élelmiszerrel érintkező felületek (például mosogatók, hűtők érintkezési pontjai, dolgozói kezek) közel háromszor nagyobb eséllyel voltak problémásak, mint az élelmiszerrel érintkező felületek. A legkritikusabb „hotspotok” a szállítóedények fedelei (67,2% nem megfelelő), a mosogatómedencék (32,8%) és a vágódeszkák (21,6%) voltak, de gyakori volt a határérték feletti szennyezettség az ételhulladék-gyűjtőkön és a tálcákon is. Markáns szezonalitás rajzolódott ki: nyáron volt a legmagasabb a nem megfelelés aránya (16,5%), míg télen a legalacsonyabb (9,0%). Az évek között is ingadozás látszott, 2021-ben kedvezőbb eredményekkel (7,7%), majd 2023-ban kiugró romlással (19,3%). A szerzők One Health szemléletben kiemelik, hogy a nedves, nehezen tisztítható felületek nemcsak keresztszennyeződési csomópontok, hanem az antimikrobiális rezisztencia szempontjából is kockázatot jelenthetnek, ezért célzott takarítás–fertőtlenítést és kockázatalapú, trendkövető monitorozást javasolnak.
A tanulmány teljes terjedelmében az alábbi linken érhető el: https://doi.org/10.3390/antibiotics15020120
Dr. Tóth András
A kutatás az NKFIH támogatásával valósult meg (PD 142198)
