Az Élet és Tudomány hasábjain megjelent cikkünk bemutatja, hogyan alakítják át az IoT-szenzorok, a felhőalapú adatgyűjtés és a tanuló algoritmusok az élelmiszerlánc kockázatkezelését. A valós idejű monitoring (például hőmérséklet, páratartalom, higiéniai és technológiai paraméterek) és a prediktív analitika lehetővé teszi, hogy a rendszer ne csak rögzítsen, hanem előre is jelezze a kockázatokat, támogatva a gyors beavatkozást. A cikk egy 2025. novemberi hazai tömeges rosszullét példáján szemlélteti, hogy a papíralapú, szigetszerű HACCP mellett mennyire nehéz gyorsan azonosítani a közös kockázati pontokat, míg egy hálózatba kötött digitális megoldás egységes felületen teszi átláthatóvá az adatokat. A digitalizáció a nyomonkövethetőséget és a transzparenciát is erősíti: a fogyasztók akár QR-kóddal követhetik a termék útját a termőföldtől az asztalig. Külön figyelmet kap a humán tényező: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert, hanem döntéstámogatást és célzott visszajelzést ad, például személyre szabott, generatív AI-ra épülő képzésekkel. Ugyanakkor a bevezetés feltétele a megfelelő adatvédelem, kiberbiztonság, a KKV-k számára is elérhető költségszint, valamint a változáskezelés. Az Állatorvostudományi Egyetem kutatói egy moduláris, AI-alapú digitális HACCP-platformon dolgoznak, amelyet pilotokban validálnak, és a papírmunka csökkentését, az adatvezérelt ellenőrzések támogatását, valamint a biztonságosabb élelmiszerláncot célozza. A fejlesztés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával, a KKV fókuszterületi innovációs program keretében valósul meg.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható: https://eletestudomany.hu/elelmiszerlanc-tudomanyok-elore-latni-a-kockazatokat/
Dr. Tóth András
