A tehéntej egyik fontos fehérjéje, a β-kazein, több változatban fordul elő, ezek közül a legismertebbek az A1 és az A2 típusok. A tanulmány bemutatja, hogy az intenzív tejtermelésre irányuló tenyésztés során az A1 változat gyakoribbá vált a nagy tejhozamú fajtákban, míg számos őshonos és helyi alkalmazkodású szarvasmarhafajtában az A2 változat maradt jellemzőbb. A humán vizsgálatok alapján a tisztán A2 tej egyes tejre érzékeny fogyasztóknál rövid távon kedvezőbb emésztési toleranciával járhat, ugyanakkor a szélesebb körű egészségügyi állításokhoz további kutatások szükségesek. A közlemény egy One Health szemléletű megközelítésben kapcsolja össze az állatgenetikát, a tejipari értékláncot, a fogyasztói szempontokat és a helyi genetikai erőforrások megőrzését.
A cikk elérhető itt:
https://doi.org/10.3390/vetsci13050473
