Egyre nagyobb utat tör magának a flexitáriánus életmód, amely a tudatosságon alapszik. Bolygónk védelme érdekében valamennyiünknek csökkenteni kell a húsfogyasztást és ez ma már nem is kérdés, hanem tény.
A flexitáriánus étrend megalkotója Dawn Jackson Blatner dietetikus, aki az egészséges életmód és az öko-tudatosság jegyeit együttesen figyelembe véve alkotta meg az új étrendet.
Mivel komoly lemondásokkal sem jár, nem csoda, hogy gyorsan népszerűvé vált. Azóta egyre többen foglalkoznak a témával és egyre többen követik ezt az étrendet, ami egy szinten túl már meg is haladja étrend mivoltát.
- A flexitáriánus lét sokkal inkább egy életmód, mintsem diéta.
A flexitáriánus szó a vegetáriánus és a flexibilis (vagyis rugalmas) szavak összetételéből jött létre.
Ez az étrend a növényi fehérjeforrásokat helyezi előtérbe az állati eredetű fehérjékkel szemben. Bizony, az egyes növények – különösen a hüvelyesek és a gabonafélék, de akár egyes gyümölcsök is, például a banán – is kimagaslóan sok fehérjét tartalmaznak.
Néhány évvel ezelőtt a vegetáriánusok és vegánok körében nagy sikert aratott az a videó, amelyben a bab és a marhahús “versenyeznek”, hogy melyikük az egészségesebb, illetve a fenntarthatóbb.
Ebből a videóból is tökéletesen kiderül, hogy mennyivel egészségesebb az emberi szervezetnek és mennyivel kíméletesebb a bolygónknak, ha egyre tudatosabban törekszünk a növényi fehérjék előtérbe helyezésére.
Persze sokan vannak, akik kezdetben egy speciális diétaként vagy fogyókúraként lesznek flexitáriánusok, aminek szintén megvan az alapja.
- A flexitáriánus táplálkozás segít megszabadulni a felesleges zsírpárnáktól.
Ha valaki egy ökobarát fogyókúrát szeretne magának választani, nincs is optimálisabb, mint átállni a flexitáriánus táplálkozásra.
Első számú sikere abban rejlik, hogy az étrend nem támogatja a félkész és a gyorséttermi ételek fogyasztását, ellenben annál több zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja. A rostban gazdag táplálkozás pedig elősegíti a bélrendszer megfelelő működését.
Részben ezzel áll összefüggésben, hogy számos tanulmány kimutatta, hogy hatékonyabban tudnak fogyni azok, akik vegetáriánus táplálkozást folytatnak, mint húsevő társaik.
A flexitáriánus lét viszont jóval megengedőbb, mint a vegetáriánus.
- Nem jár különösebb lemondásokkal.
A flexitáriánus étrend kevésbé ad ahhoz iránymutatást, hogy mit ne együnk. Sokkal inkább azt mondja meg, hogy mit fogyasszunk. A skála elképesztően széles és változatos. Aki rááll a flexitáriánus táplálkozás útjára, az valószínűleg nem is fogja elhagyni.
Mit ehet egy flexitáriánus?
- zöldségeket és gyümölcsöket;
- növényi fehérjékből (hüvelyesek, szója, szejtán) készült termékeket;
- teljes értékű gabonaféléket;
- dióféléket, mandulát, olajos magvakat;
- növényi tejpótló italokat, mint például rizstej, zabtej, mandulatej, kókusztej;
- folyadék gyanánt vizet, teát, kávét (cukor nélkül);
Amennyiben pedig megkívánunk némi állati eredetű alapanyagot, az alábbiakat válasszuk:
- szabad tartású csirkék tojásai és húsa;
- szabadban fogott halak;
- tej- és húsvásárlás során szintén a legeltetett állatok tejét, húsát válasszuk!
- A gasztronómia szerelmeseinek is ideális.
Az előző ponthoz kapcsolódóan meg kell említsük, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyeket flexitáriánusként érdemes elkerülnünk. A jó hír, hogy ezek között valószínűleg semmi olyat nem találunk, amelyet a kulináris élmények kedvelői fogyasztanak.
A mérsékelt húsfogyasztás mellett fontos, hogy kerüljük a feldolgozott húsipari termékeket (bolti felvágottak, szalámik, hús- és halkonzervek). Továbbá ellenjavaslott a feldolgozott sütőipari termékek, félkész ételek, valamint gyorséttermekben előállított ételek fogyasztása.
Mint az a felsorolásból is látható, viszonylag kevés dologtól kell megvonni szervezetünket és lássuk be, azok nem a legegészségesebb termékek, így talán nem is baj, ha kicsit háttérbe helyezzük őket a “futurisztikus táplálkozás” jegyében.
- A flexitáriánus étkezésé a jövő.
Egészen döbbenetes adat, de ha az eddigi népességnövekedést vesszük alapul, akkor 2100-ra már 11,2 milliárdra nőhet a bolygónkon élő emberek száma. Csak viszonyítási alapként: 1990-ben még 5,3 milliárd ember élt a Földön.
A környezet számára pedig az egyik legnagyobb terhet az élelmiszeripar jelenti, azon belül is az állati eredetű termékek előállítása, melyek jelentős szerepet töltenek be az üvegházhatás kialakulásában, így a klímaváltozásban is.
A fejlődő országokban is egyre nagyobb a húsfogyasztás iránti igény. Míg 1960-ban évi 70 millió tonna húst fogyasztott el a Föld lakossága, addig 2017-ben már 330 millió tonnát, vagyis közel ötszörösét.
Hogy mindannyiunknak jusson megfelelő tápanyag, a jövőben a rugalmasság, a flexibilitás kiemelkedő helyen lesz a táplálkozás terén is. Bizonyára valamennyien emlékeztek Charles Darwin híres bölcseletére, amely a következőképp hangzik:
“Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra.”
De mit tegyünk akkor ha elképesztő módon megkívánunk egy ízt a múltból? Mondjuk egy bolognai ragut, rakott krumplit, fasírtot vagy épp hamburgert. A jó hír, hogy erre is van kompromisszumos megoldás!
+1 Creaveg – növényi fehérjéből készült hússzerű textúrák.
A Creaveg mottójában nem véletlen szerepel a tudatos (conscious) szó. Amikor Creaveg terméket eszünk, olyan húspótló készítményeket fogyasztunk, amelyek textúrájukban tökéletes hasonlítanak a húsra.
Ezekből a bab- és borsófehérjéből előállított, adalék- és tartósítószermentes termékekből kreatív módon készíthető el a magyar vagy bármely más nemzet konyháinak specialitása.
Ahogy a flexitáriánus életmód, úgy a Creaveg termékek fogyasztása sem jár semmilyen lemondással. Legyünk hát tudatosak, flexibilisek, és persze kreatívak.
Próbáljátok ki a flexitáriánus táplálkozást és írjátok meg nekünk tapasztalataitokat! 🙂
